Nagy öröm ért a napokban!
Nagyobbik lányom döntött: dietetikus szeretne lenni! Az elhatározást gyors tett is követte; a gimnáziumban rögvest átjelentkezett biológia fakultációra az addigi emelt matek helyett.
Gondolkodtunk férjemmel, hogy lehetséges az, hogy eddig még elképzelése sem volt lányunknak a továbbtanulás irányáról, most meg annyira határozott és tudja, mit akar.
Egy nagy közös beszélgetésben aztán megkaptuk tőle a választ: annyi szó esik mostanában otthon az egészségről, annak megtartásának különböző módjairól, hogy egyre inkább érdekelni kezdte a dolog, utána olvasgatott a neten és mindezek hatására megérett benne az elhatározás: komolyabban szeretne a témával foglalkozni.
Ugyanakkor kaptam egy rejtett kis elmarasztalást is, hogy még sohasem vittem magammal azokra az előadásokra, amikre én járok! Nem is gondoltam, hogy érdekelné őt...
Ismét bebizonyosodott számunkra: a szülők példája nagyon is meghatározó a gyerekek sorsára nézve! Csendben figyelnek, gyűjtik a benyomásokat, tapasztalatokat, aztán egyszer csak döntenek.
Döntenek az életmódjukról, továbbtanulásukról, kapcsolataikról, terveikről.
Kívánom, hogy mi / ti szülők, minél több kívánatos, követhető mintát tudjunk közvetíteni gyerekeinknek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése